Időrablók

Abban talán egyetértünk, hogy jobb olyan pillanatokat megélni, melyek elröppennek, mint egy pillanat. És abban is, hogy észrevétlenül is bekúsznak időrablók az életünkbe kollégák, ügyfelek, tévé, internet formájában.

Egy hatéves gyerek átlagosan 400 kérdést tesz fel naponta. Válaszokat akar kapni, információkat és tudást, amit betesz a megfelelő üres polcokra a fejében. 

Egy felnőttnek nincs már igénye és kapacitása ennyi információra, de kéretlenül is legalább ennyi eljut hozzá naponta . Ez borzasztó sok időt vesz el a mindennapokból, az életből.

Hogy állsz ezzel? Mennyi időt fordítasz élvezetes dolgokra és mennyit olyanokra, amikor örökkévalóságnak tűnik minden pillanat? 

Választ akkor kapsz, ha egy napodat (még hitelesebb, ha egy hetedet) megméred ebből a szempontból. Szundi reggel 20 perc, telefon xy-nal 15 perc, negyed órás munka ötszöri félbeszakításokkal egy óra... Meg mered mérni? 

Az idő

"Van egy nagy, mégis egészen hétköznapi titok. Mindenkinek része van benne, mindenki ismeri, de csak kevesen gondolkodnak el rajta. A legtöbb ember tudomásul veszi, csöppet sem csodálkozik rajta. Ez a titok az idő.

Van naptár, van óra, hogy mérje, de ez mit se jelent, hiszen mindenki tudja, egy-egy óra néha egész örökkévalóságnak tetszhet, el is suhanhat, akár egy pillanat - attól függ, mit élünk meg abban az órában.

Mert az idő élet. Az élet pedig a szívünkben lakik."

Michael Ende: Momo

Gyermektelen Mikulás

Vidám kis ünnep a Mikulás. Akkor érezzük igazán, ha gyerekek csivitelnek a házban, este suvickolják a csizmát, reggel maguktól kelnek és annyira tudnak hinni és úgy örülnek mindennek. :)

Nem mindenki olyan szerencsés, hogy átélheti ezt. Sokan évekig várnak arra, hogy bővüljön a család és bár lehet, hogy orvosilag minden segítséget megkapnak, arra nincs idő és energia, hogy valaki a lelkükkel is törődjön, pedig néha elviselhetetlenné válik a várakozás. 

Ezt a történetet kívülről és belülről is ismerem. Szeretnék segíteni neked, ha egyedül nem bírod el.

Mondj igent magadra!

Mindig jó téma... :)

Kinek-kinek más oka van arra, hogy miért nem tud nemet mondani. De van egy általános gyorssegély: az időkérés. Mondjuk így: "Bocsi, visszatérhetünk rá egy fél óra múlva? Felhívlak...""

Miközben telik az idő át tudjuk gondolni a következőket:

Gyakran kér segítséget az illető? Mindig ugyanolyan (kellemetlen) feladatokat szeretne rám testálni? Szokta viszonozni a segítséget? Hogyan éri el, hogy igent mondj?

Miről kell lemondanod, ha megteszed amit kér? (énidő, saját munka) Mibe fog ez neked kerülni? (kapkodás, rohangálás, pénz)

Hogyan fogod érezni magad azután, hogy megteszed, amit kér? Egész nap emiatt fogsz bosszankodni, hogy már megint...?

Kérj időt, mondj nemet másra, hogy igent mondj önmagadra! :)

Önzetlenség?

Ki az önzetlen ember?

Az egyik internetes értelmező szótár szerint az önzetlen más felé forduló, odaadó (ember), aki nem a maga hasznát keresi, hanem mások javára cselekszik.

Ühüm... De hogyan?

Talán úgy szervezi otthon a mindennapokat (főzés, programok stb.), hogy az elsősorban a családtagoknak kedvezzen?

Olyan döntéseket hoz a munkahelyén, ami előbb szolgálja a kollégák és az ügyfelek javát, mint a sajátját?

Amikor utoljára ültem repülőn, akkor a stewardess azt mondta, hogy a szülők előbb önmagukra tegyék fel az oxigénmaszkot, csak aztán a gyerekükre. Logikus ötlet, hiszen a szülőben ott az ösztön, hogy mentse majd a gyerekét, de fordítva nem így van ez. Könnyen elbukhatunk egy önzetlennek tűnő döntésen, na és mi lesz a gyerekkel?

Ha a saját igényeinket, vágyainkat, céljainkat, szükségleteinket mindig másokéi elé helyezzük, abba könnyen beleveszhetünk. És akkor mit kezd a gyerek egy folyton ideges szülővel, mire jó a partnernek egy morcos áldozat és hogyan szolgálja a céget egy túlterhelt, mindig elégedetlen főnök?

Szóval mikor vagyok önzetlen? Akkor, ha mások érdekeit mindig magam előtt tartom, vagy akkor, ha én vagyok a legfontosabb, és hosszútávon tudom kiegyensúlyozottan szolgálni azt a rendszert, aminek én vagyok a közepe?

Nagy találkozás

Vannak az életben olyan igazi nagy találkozások.

Van, hogy egy hely szelleme nyűgöz le. Annyira szép, harmonikus a látvány, hogy azonnal otthon érzed magad, haza sem akarsz menni és tudod, hogy biztosan visszatérsz még ide.

Van, hogy egy ember érint meg ennyire. Még az is lehet, hogy nem is ismeritek egymást elég jól, de van egy valami, amiről ugyanúgy gondolkoztok és ez olyan biztonságos.

Van, amikor egy új módszerrel találkozol. Annyira tetszik, annyira neked való, mintha belőled pattant volna ki.

Olyan is van, amikor egy állattal sikerül így egy találkozás. Felülsz egy lóra és testetek, lelketek összeér. Huhh, tiszta Avatar!!!

És van, hogy önmagaddal találkozol. Egy helyzet, egy félelem olyan ösztönöket mozgat meg benned, amikről nem is tudtad, hogy benned élnek. Egyszer csak ott vagy úgy másnak, másmilyennek, meglepődsz és érzed, ahogy erősebb lettél.

A nagy találkozások megváltoztatják az életedet ott, abban a pillanatban. És ezt te is tudod, érzed ott és akkor.

Stresszoldás

Mindenki stresszel. Te, a családtagjaid, kollégáid, néha az egész iroda.

A kineziológia számos olyan gyakorlatot, módszert, eszközt ismer, amivel könnyen és gyorsan kezelhető a stressz. 

Szívesen tanítok neked, vagy az egész irodának olyan módszereket, amelyek általánosságban minden stresszhelyzetre alkalmazhatóak.

Nem kell megvárni a súlyos helyzeteket, sőt, ha békeidőben megtanulod, már ott lesz a kezedben, és bármikor előveheted, ha szükséges.