A következő címkéjű bejegyzések mutatása: minta. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: minta. Összes bejegyzés megjelenítése

2012. december 29., szombat

Készíts listát!



Mindjárt itt az új év és a fogadalmak ideje, gondoltam csatlakozom a témához. :-) 

Lehet, hogy már sokszor írtál fogadalmakat az új évre, és soha nem sikerült azokat megvalósítani, én most mégis arra bíztatnálak, hogy írj egyet!

Írd le azokat a dolgokat, amelyeket mindig is el szerettél volna érni és még most sem mondtál le róluk, írd le a terveidet, céljaidat, azokat a dolgokat, amelyekben változásra volna szükséged. Család, egészség, munka, szerelem, kapcsolataid minősége, saját magad stb. Próbálj minél konkrétabban fogalmazni. Írj fel mindent, akármilyen apróságnak tűnik is.
Azokat a  dolgokat is írd fel, amiket sikerült megvalósítanod, itt se hagyj ki semmilyen apró részletet!

Ha kész a listád, mindjárt pipáld ki azokat a sorokat, amelyeket már megvalósítottál. Máris jobban fogod érezni magad! Ha akarod, ezek mellé leírhatod, hogy miben szeretnél még változást.
Aztán nyilván van egy-két dolog, amin nem tudsz momentán változtatni. Tedd ezeket zárójelbe, de csak egyelőre.
Ami a listán maradt, az valószínűleg olyasmi, ami megváltoztatható, amibe van beleszólásod, amit el tudsz érni, csak... Ha van kedved, akkor felsorolhatod az okokat és kifogásokat is, hogy miért nem jött össze ez vagy az.

 Ha elolvastál már néhányat az írásaim közül, akkor tudod, hogy minták, korlátozó hitrendszerek is akadályozhatnak benne, hogy elhidd, elérheted, amit akarsz. Azt javaslom, hogy vegyél fel egy új pontot is a listádra: felkeresek egy kineziológust (asztrológust, családállítót, pszichoterapeutát). Imerd meg és értsd meg jobban önmagad és könnyebb lesz kipipálni a lista egyes elemeit. Ha ez megtörténik, a zárójelesek sem tűnnek majd olyan lehetetlennek. Hajrá!

2012. december 22., szombat

Megyek az utcán...



ELSŐ FEJEZET

Megyek az utcán. A járdán mély gödör.
Beleesem.
Elvesztem... Tehetetlen vagyok.
Nem az én hibám.
Egy örökkévalóság mire kimászom.


MÁSODIK FEJEZET
 

Megyek ugyanazon az utcán.
A járdán mély gödör.
Úgy teszek, mintha észre sem venném.
Megint beleesem.
Alig hiszem el, hogy újra itt vagyok.
De nem tehetek róla.
Még most is sokáig tart, mire kimászom.
 

HARMADIK FEJEZET
 

Megyek ugyanazon az utcán. A Járdán mély gödör.
Látom.
Beleesem... amolyan megszokás... pedig számítottam rá.
Tudom, hol vagyok.
Az én hibám.
Azonnal kimászom.
 

NEGYEDIK FEJEZET
 

Megyek ugyanazon az utcán.
A járdán mély gödör.
Megkerülöm.
 

ÖTÖDIK FEJEZET
 

Másik utcán megyek.

(Szögyal Rinpocse: Tibeti könyv életről halálról)

2012. május 26., szombat

HÁZI FELADAT



... Hasonló és mégis más...

Már írtam a mintákról. Szóval ha beazonosítottuk, akkor feloldjuk a berögzült rossz mintát. Természetesen a helyére új minta kívánkozik, amit ezúttal már te választasz. Az új mintának be kell épülnie. Tulajdonképpen úgy is fogalmazhatunk, hogy be kell táplálnunk, be kell égetnünk a tudatalattidba, hogy innentől kezdve már ez legyen számodra a normális.

Ez néha csettintésre is megy, akár abban a pillanatban, amikor megérted az előző mintád lényegét. De inkább az a gyakori, amikor szükség van arra, hogy megtanuld, begyakorold az újat. 
Ebben hasonlít ez a házi feladat az iskolai testvéréhez. 
Ugyanakkor ez egy teljesen testre szabott  feladat lesz, kiteszteljük, hogy NEKED mivel tudnánk legjobban megsegíteni a beépülés folyamatát.

Mivel tanár vagyok, nagyon fontosnak tartom és ki nem hagynám ezt a lépést. 
Viszont ellenőrizni nem fogom, így fekete pont sem jár, ha nem csináltad meg. 
Ezt rád hagyom. Na ebben más ez a házi feladat.



2012. május 21., hétfő

MINTÁK



... Ha rálépsz a vonalra, akkor elvisz a kutyás ember... Vagy jobb esetben: aki csíkra lép, az szerelmes...
neked is voltak hasonló kisiskolás babonáid? 
Néha, hogyha sétálok a járdán és rálépek egy-egy törésre, beugrik az az érzés, amikor gyerekkoromban a barátnőmmel mentünk hazafelé a suliból és ezzel hülyítettük egymást.

És bár tudom, hogy nem fog elvinni az a fekete ruhás kutyás ember, mégse szívesen lépek rá arra a törésre. Erre a mintára jól emlékszem, hiszen sokat "gyakoroltuk" anno. De rengeteg olyan mintát is cipelünk, amire a tudatunk már nem emlékszik, a tudatalattink viszont igen. Amikor pedig hasonló szituációba kerülünk mint akkoriban, akkor a minta bekapcsol és mi ismét abban a stresszben találjuk magunkat. 

Gondoljunk csak bele hány száz vagy ezer stresszhelyzetet élünk át csak még mielőtt iskolába mennénk. Kezdve a magzati kortól, születés, elválasztás, kistestvér, orvos, kutya, nem szimpatikus ember a buszon, játszótér, esés, veszekedés otthon..... 
És akkor még nem beszéltünk azokról a dolgokról, amelyek nem is velünk estek meg, hanem a felmenőinkkel. Éhezés, háború, munkakörülmények, betegség stb. De mehetünk még messzebbre is: ki tudja, hogy hány emberöltő alatt összegyűlt mintát őrzünk és követünk. 

Nyilván nem oldhatjuk fel az összes berögzült mintát. Viszont azokat érdemes, amelyek újra és újra felbukkannak, felbosszantanak, elkeserítenek vagy idegesítenek.



GENERÁCIÓK



Te hányféle aranyszabályt ismersz családi köreidből? Lehet, hogy bele sem gondolsz igazán, hogy helyesnek vagy helytelennek tartod őket, csak követed, amit már sokszor hallottál. Hogy aztán mire (nem) használod őket, azt nehéz megjósolni. Ez visszafelé is érvényes: ki tudja, milyen korlátozó hitrendszer áll mai viselkedésmintáid mögött. Ezt tudjuk kideríteni a kineziológia segítségével. Íme néhány példa és azok lehetséges következményei.

"Amíg az asztalomnál ülsz, azt teszed, amit én mondok!" (mindig valaki árnyékában élek, önálló döntésjog nélkül)
"A férfi 100 kilónál kezdődik" (és ebből egy dekát sem tudok lefogyni)
"Ilyet nem szabad mondani...!" (inkább őrlődsz, mintsem kimondd az érzéseidet, félsz, hogy bajod lesz belőle)
"Első a munka." (nem is érdemlem meg, hogy én legyek az első magamnak)
"A fiúk nem sírnak." (inkább belebetegszenek a gondjaikba)
"Ha rossz vagy, a Jézuska nem hoz ajándékot." (állandó megfelelési kényszer)
"A házimunka nőknek való." (hagyom, hogy emiatt kibillenjen az egyensúly a házasságomban)
"Ezt ne csináld, mert elvisz a szenes ember." (mindig attól félek, nehogy hibázzak, mert azt mások megtorolják)
"Ebből nem lehet megélni." (nem mersz azzal foglalkozni, amivel szeretnél, mert azt hiszed, hogy az nem rendes munka)
"Ha jó lesz a bizonyítványod, kapsz egy biciklit." (a szeretetet ki kell érdemelni)