Ahogy kint, úgy bent, és fordítva. Meg néha ordítva, mert annyi minden fel tud halmozódni. Mintha maguktól szaporodnának a ruhák, osztódnának a papírok, az egyes kütyük pedig éjszaka élik titkos életüket, össze vissza mászkálnak és a leglehetetlenebb helyeken vernek tanyát.
A rendrakás, rendszerezés felesleges korlátnak tűnhet, pedig óriási szabadságot ad.
Nem mindegy, hogy egyet mosok kétnaponta, vagy szombaton négyet egymás után.
A kis konfliktust, kis súlytöbbletet, kis stresszt, kis anyahiányt, kis énidőt könnyű le/feldolgozni. Ha felgyülemlik, az nem kis munkával jár, ezért jókedvből is több kell hozzá. Sokszor inkább bele sem vág az ember, fokozva a bajt.
Ha elkezded, egyszer csak a végére jársz, hidd el...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése