Röviden szólva a szervezet reakciója valamilyen a normálistól eltérő külső körülményre.
Természetesen minden ember találkozik váratlan, nem kívánatos vagy ismeretlen helyzetekkel, hiszen erről szól az élet. Lehet ez csupán hőség, lehet egy baleset, de egy várva várt találkozás is: folyton reagálunk a világra. Minden azon múlik, hogy a stresszhelyzetben felfokozott állapot mennyi ideig áll fenn, tehát hogy képesek vagyunk -e végül megbirkózni vele.
Stressz következtében a szervezet minden energiája arra fordítódik, hogy az adott helyzetet túléljük. Ahogy a testünk a nem szükséges területekről elvonja az energiát, az így nyert pluszt a túlélésre fordíthatja: futásra vagy küzdelemre.
A szív- és keringési rendszer, a vegetatív idegrendszer, a hormonmirigyek működése úgy alakul, hogy elegendő energia álljon rendelkezésre a támadáshoz vagy a meneküléshez. A test vizet von el, tartalékol, a szemek, a száj kiszáradnak. A pórusok bezáródnak, a bőr olajtartalma kicsapódik, így az csillogóvá válik, a kezek kihűlnek, a szem kimerevedik. A szemhéj lejjebb ereszkedik, hogy megvédje a szemet a kiszáradástól.
Ezt hívjuk a stressz első stádiumának.
Ösztönösen cselekszünk.
A stresszre az érzelmi túlfűtöttség és a csökkentett
tudatosság jellemző. A gondolkodás ilyenkor nem az erősségünk, kibillent
állapotban vagyunk, elveszítjük az irányítást, szem elől tévesztjük a célt. Inkább vagyunk képesek kifutni a világból, mint szellemi munkát igénylő feladatot megoldani.
Ha a "futás vagy a harc" lezajlik, akkor a szervezet
túlfűtöttsége lecseng, visszaáll az egyensúly.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése