Azt gondolom, hogy a változás...

... mindig jó (valamire:-)).

Tudom, hogy ezt nem olyan könnyű megemészteni, de akkor is.

Könnyebb ezt elhinni azokban a helyzetekben, amikor tetszik a változás.  De ha kellemetlen, fájdalmas, megerőltető, akkor beszippanthat az új helyzet.

Vannak olyan kellemetlen változások, amik akaratunkon kívül érnek minket. Ezekkel nem nagyon tudunk mit kezdeni. Illetve persze bosszankodhatunk egy sort (vagy többet), de annak sok értelme nincs. Annak viszont van értelme, hogy keressük a lehetőségeket, hogy hogyan másszunk ki belőle, illetve hogy mit tanulhatunk ebből a jövőre nézve. (ha mást nem, az elfogadást, elengedést)

Van olyan változás is, melyre önként vállalkozhatunk, ha látjuk hogy szükség van rá. Van ezekből is kellemesebb és kevésbé kellemes fajta. Bizonyos értelemben egyszerűbbek, mint a váratlan változások, mert ahelyett, hogy a körülmények kényszerítenének rá, magunktól megléphetjük őket, fel tudunk rájuk készülni.

Mondani könnyű, igaz? Nem tudhatjuk, hogy mi lesz a változás után, mert még nem voltunk ott. Épp ezért sokszor választjuk az ismert rosszat az ismeretlen kitudjamivel szemben. De Yoda és Dumbledore is megmondták, hogy nem feltétlenül a könnyebb út a helyes is :-)

A többit rád bízom :-)