A felelősségvállalásról

Az érzelmeinket az elvárásaink és szükségleteink váltják ki.  Ha vállalod a felelősséget a saját érzéseidért - de mások érzéséiért nem -, sok konfliktust elkerülhetsz. 

Ha az érzelmeidért már tudod vállalni a felelősséget, akkor a tetteidért is könnyen fogod tudni vállalni. 

Hogy miért? 
Mert akkor nem fogsz függeni mások értékítéletétől. Akkor minden bűntudat nélkül elmondhatod: én megtettem mindent, amit jónak láttam. Nem vagyok tökéletes, követhetek el hibákat. Persze másoknak is lehetnek kívánságaik és elvárásaik, amelyeket vagy nem ismersz, vagy amelyeket nem tudsz valóra váltani. De az már az ő dolguk, hogy hogyan kezelik azokat.

Ha ezt sikerül tudatosítani, akkor észre tudjuk venni, ha mások bennünket manipulálva, bűntudatot keltve próbálnak ránk hárítani a saját feladataik közül bármit, de magunkait is fülön csíphetjük hasonló folyamatokban.

Tehát ahelyett, hogy azt mondanám: "Halálra idegesít ez a tüttyögő kocsi itt előttem, el fogok késni miatta." Inkább így fogalmazok: "Ideges vagyok, mert már megint nem indultam el időben."

Mint ahogy fordítva nem én vagyok felelős azért, mert neked nincs ma jó kedved és azért sem, ha a másiknak nincs valamije, nekem pedig van.